Mikulás filcből

A Lányomnak készítettem egy filc Mikulást.
A magassága 20 cm, a belseje töltve.

Adventi naptárak

Idén már két adventi naptárat készítettem, egyet a Kedvesnek, és egyet a Lányunknak.

Mindkét típus wc-papír gurigából készült, amiket (színes) papírral, kartonnal vontam be. Az egyik ház alakú lett, a másik fenyőfa, és mindkettő kapott egy kartonlapot a hátára. Az ajtók fonálról lógnak le.

Adventi koszorú - kuglófformából

Idén is minimalista stílusú adventi koszorút készítettem, mivel az adventi naptárakból már kettő készült, és a hétvégén hazautaztunk, így csak ma délután volt időm foglalkozni vele.

A Nők Lapja aktuális számából vettem az ötletet, amit majdnem teljes egészében leutánoztam, de nem szándékosan. Ott egy antikolt formájú kuglófformát vettek alapul, és a négy gyertya mellé csak aranyszínű tobozokat tettek. Kezdetben én is így gondoltam, csak helyhiánnyal küszködtem, így kis tobozokkal és fahéjrudakkal próbáltam megtámasztani a gyertyákat, amiket előbb egy mécsestartóba, majd egy hungarocell-formába tűztem.

Kirándulás - Zebegény

A hétvégén kirándultunk egyet Zebegényben. Azt mondják, az ottani egyik fő látványosság a házak sokszínűsége, szépsége. Mi ezt néztük meg.

Néhány kép, ahogy én láttam a falut - meseszépen, vadregényesen -, tájképpel, házképpel.

Festett, feliratos póló 2. - bátor

A legutóbbi alkalommal "kettő az egyben"-csomagban kaptam a fehér pólót, amire feliratot festettem, így mivel adott volt egy fekete póló, az is kapott szöveget.

Varrás-2. Babaruha: ujjatlan

A babaruha, második nekifutásra. Megint belefutottam sok hibalehetőségbe, korrigáltam is többször, de a lényeg, hogy ezt már rá tudtam adni -, az előzővel ellentétben. :)

Böbe baba és az ő ujjatlan felsője

Festett póló - feliratos

Festettem megint egy pólót. Most felirat került rá. Azok a szavak, amelyek tartalma mostanában igazán érdekel. Divat. Stílus. Szépség.

Hamarosan szerepet kap a ruhás blogban ez a póló.

Könyvjelző dekortapasszal

Jó pár hete készült ez a könyvjelző, most lett időm megosztani veletek.

A készítését képekkel illusztrálom és magyarázom, lehet bátran követni a példám.

A könyvjelzőhöz szükség lesz egy darab kartonra - nekem egy harisnya dobozából került elő ez a szép forma -, dekortapaszokra ízlés és igény szerint, meg egy ollóra.

Átlós csíkokban felragasztottam a dekortapaszokat, majd a sötét lilával a széleit.

Levágtam a lelógó dekortapaszcsíkokat.

Kész is.

Rúzstartó házilag - 3 perc alatt

Azt hiszem, ez a legnagyszerűbb ötletem, amióta kreatívan gondolkodom, - és cselekszem.

Néhány napja vettem két rúzst, amivel a korábbi állomány jelentősen megnövekedett, és kiszorultak a neszesszerből. Mivel csak a heti egy fotózásra tudok rendesen, alaposan sminkelni, rászoktam a rúzsokra. Hamar felkenem, és már mehetünk is vásárolni, sétálni, orvoshoz, játszótérre, stb. Hogy kéznél legyenek, az íróasztal feletti polcon képzeltem elhelyezni őket, és a megoldásra ma jöttem rá.

Az elkészítése ennyi, ami kb. 3 percet vett igénybe:

Egy régi, ám nagyon kedves elhasznált zoknit vágtam ketté - a sarka kopott el, ott vágtam szét -, beletettem egy kis darab papírhengert (pl. wp-papír gurigát), visszahajtottam a zokni széleit, és kész is voltam.
A rúzsokat fejjel lefelé tettem bele, hogy az azonos csomagolásúaknak lássam a feliratát, hogy milyen árnyalatúak.

Új projekt: varrás. Varrás-1. babaruha: ujjatlan

Egy nagyon régi hobbimnak álltam neki, újra.

A történet úgy 8 éves korom körül kezdődött, amikor jött egy ember hozzánk, aki hozott egy újságot, amiből később a Praktika magazin lett. Próbaszám volt, megkaptuk véleményezésre. Én abból egy hátizsákot varrtam, egy leselejtezett csíkos pizsamából.

Aztán eltelt sok-sok év, kb. két évtized, és én újra varrni akartam. A tudásom ugyanannyi volt, mint kisgyerekként, meg az elszántságom is.
Kiléptem a családi fészekből, a második, választott családomhoz költöztem, ahol mit ad Isten, az anyósom és a sógornőm is varrónő. De ahogy az lenni szokott, az ember formális keretek között előbb-gyorsabban tanul, mert az mindig fix időpontos, meg kell jelenni. A családban viszont mindig van más tennivaló, nehéz időt szakítani rá, úgyhogy ez az út sem vezetett egyenesen a varrógéphez.
Még a terhességem előtt varrtunk néhány párnát anyósommal, előre egyeztetett időpontokban, de a lányom születése után ez abbamaradt.

Tavaly elolvastam Farkas Lívia Ennél zöldebb nem lesz c. könyvét, aminek hatására döntöttem úgy, hogy végre megtanulok varrni, és varrógéppel is varrni. Ami tanfolyamot választottam, végül anyagi okok miatt mégsem kezdhettem el.
Így arra jutottam, hogy ott kezdem, ahol vagyok, az elején. Elővettem a lányom babáját, amit egyébként a sógornőm varrt neki, rongyból, és levettem a méreteket. Aztán terveztem, szabtam, varrtam, elrontottam, kezdtem elölről, és még nagyon sok hibát vétettem, de akkor is végigcsináltam.

És kész lett. Persze a babára nem tudom ráhúzni a neki készített ujjatlant, de sebaj. Tanulva ezekből a hibákból, varrok neki egy újabbat, hátha az már viselhető lesz.

Szóval rögös az út, de elindultam rajta. Remélem sok tapasztalatot gyűjtök közben, és képes leszek néhány egyszerűbb ruha megvarrására. Nem csak a babának.


Íme, a végeredmény.

Böbe baba és az ujjatlan.

Kicsit szűkös neki.

Az ujjatlan, aminek csak az eleje-nyakát szegtem el szabályosan.

Nemezszív

A születésnapomra készítettem magamnak ezt a szívet, de egy kicsit megcsúsztam a közlésével.
Sötét és világos lila, fehér és ciklámen gyapjút és ugyanilyen fonalakat használtam hozzá.

Rendeltetése: szív. Szeretni való.

Mérete: 13,5 x 11 x 1,5 cm

Levendula-termés

A levendula iránti rajongásom öt éve kezdődött. Az első cserép levendulát ajándékba kaptam egy barátnőmtől. Máig virul. Aztán tavaly vetettem magot, mára 19 dús bokor lett belőlük.
Íme az idei szüret eredménye.

Borút

Tegnap sikerült részt vennem a tokodi pincevölgyben megrendezésre került Nyitott Pincék elnevezésű programon.
Már 5 éve, hogy Tokodra költöztem, eddig mégsem tudtam jelen lenni e jeles eseményen. Tegnap viszont a Kedvessel tiszteletünket tettük a borosgazdák előtt (Gyermek a Nagymamával itthon).
Bár a pincék már délben nyitottak, mi csak fél 4-kor érkeztünk ki. A 12 pincéből 5-öt sikerült meglátogatnunk, ahol a 10 kóstolójegy (kettőnknek) elfogyott, a kóstolás sikeresen lezajlott.
Mivel 8-ra haza kellett érkeznünk, megfontoltan kortyolgattunk, de a jó hangulat, barátok, ismerősök, beszélgetések így is megvoltak.

Jól éreztük magunkat.

Húsz év

1994-ben, miután jeles eredménnyel befejeztem a 3. osztály, kaptam egy biciklit Apukámtól.
Gyerekként igen sokat használtam. Jártam vele erdőben, utána sosem tudtam rendesen lemosni a rászáradt sarat. Elestem vele az udvarban, akkor estem murvára. Kellemetlen volt.
Később - kamaszlány koromban - naponta átbicajoztam vele a szomszéd faluba, hogy meglegyen a napi mozgás. Tavasszal elővettem, télen elraktam.
Teltek az évek, elértem a felnőttkort, ekkor dolgozni jártam vele a Művészetek Völgyébe, le Petendre, a 9 kanyar felé. Visszafelé sosem tudtam feltekerni, tolnom kellett az erdőig.
Egy évre elkísért a főiskolára, Kaposvárra is, együtt jártunk Toponárra, a campusra.

Aztán elérkeztem életem nagy fordulópontjához, elköltöztem a Nagy Szerelmemhez, Tokodra, és igen hamar jött utánam.
A terhesség alatt értelemszerűen nem használ(hat)tam, sokat sajnálkoztam mellette a garázsban.

Végül gondoltam egyet, ráférne egy kis ráncfelvarrás.
Szétszedettem, lefesttettem, a szükséges alkatrészeket lecseréltük, végül a sárvédőt és a csengőt én magam festettem le.

20 éves lett.
Ilyen lett.

Idén aztán esedékessé vált a gyerekülés felszerelése, ezzel egy új fejezet nyílik kettőnk közös életében.
Köszönöm, hogy elkísérsz, Lányos Álom.

Lila szalagos nyaklánc

Készítettem egy nyakláncot magamnak. Ez az első saját nyakláncom, de magamat ismerve, nem az utolsó. Megint tanultam egy csomó mindent az apró részletekről.

Egy 85 cm-es sárgaréz alapra két lila-lilás masnit kötöttem szaténszalagból, medált készítettem 5 db, szintén lila gyöngyből.

Aranyos kontúrok

Amikor siettem megörökíteni a mai naplementét, jutott eszembe, hogy milyen régen közöltem ilyen bejegyzést.
Pedig imádom, amikor egyik pillanatban még erős fények vannak a szobában, majd pár perc múlva, mikor lebukik a nap, sötét lesz nem csak a szobában, hanem az egész faluban is. Gyönyörű látvány, ami mindig lenyűgöz. Amikor tényleg el kell kapni a pillanatot, mert ha lemaradunk, legalább egy napot várnunk kell.

Szürke Csoda - 2.0

Kedves Olvasóim!

Engedjétek meg, hogy megosszam veletek a hétvége történéseit, amikor megkaptam életem legnagyobb, legnagyszabásúbb, legdrágább és legszerelmesebb ajándékát. Egy Alfát. Egy 75-öst. A régi 75-ösünket.

Szerelmünk hajnalán a Kedvesnek volt egy 75-ös Alfája, aminek nagy szerep jutott a kapcsolatunk alakulásában. Szerettük, vigyáztunk rá, csinosítgattuk, javítgattuk, de egy buta balesetben totálkárra tört, és meg kellett válnunk tőle. Szerencsénkre a biztosító jól fizetett, így gyorsan vettünk egy másik autót (mivel szükségünk van rá), persze megint Alfát.

Felmerült bennünk a javíttatás kérdése, de másként alakultak a dolgok, elmaradt. Aztán a Kedves mégis meggondolta magát, és titokban megszervezte, megjavíttatta, visszahozatta. És megkaptam én.
Lett egy Alfám.

A Szürke Csoda (merthogy ezt a nevet kapta a keresztségben) tényleg egy csoda. Óriási meglepetés. Imádom. Szeretem. Tovább is van, mondjam még? :) Szerelmes vagyok belé. Meg a Kedvesbe is.
Az élet mégis szép. :)


Megérkezés.

A leggyönyörűbb Alfa, ami újra a birtokunkban van.

A hála kinyilvánítása részemről.

Karkötő harisnyából

Van egy gyönyörű, kávészínű harisnyám (valójában latte macchiato-ra hajaz), ami már 5 éve megvan, ezt viseltem a Kedvessel való első találkozásunkkor, szóval több okból is nagyon kedvelem. Sajnos a múlt héten kiszakadt, ami már pont volt az i-re, mert korábbról is volt rajta varrás, szakadásból kifolyólag, de ezennel bevégeztetett neki.
Úgy döntöttem, nem hagyom kárba veszni, és készítettem belőle egy karkötőt. Így a kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt, meg nekem is az álomszép színű harisnyám, amihez szép emlékek fűznek.

Bemutatom 8 lépésben, hogyan készült el.

1. Levágtam a harisnya lábszár és derék részét, így 2 darab hosszú csíkot kaptam.

Talán ezen jobban látszik a színe.

2. Levágtam egy kb. 30 cm-es darabot, és szétvágtam hosszában a szárat, majd további 3 darab, egyforma csíkra vágtam.

Azonnal összeálltak vékony hengerekké a harisnyacsíkok.

3. Lerögzítettem az egyik végén, és elkezdtem befonni.

4. Amikor végigfontam, levarrtam a két végét.

5. Összefogtam a két végét, és összevarrtam őket.

6. Levágtam egy újabb kis darabot a szárból, ami kb. 3 ujjnyi széles és 10 cm hosszú volt.
Összevarrtam a szélein, kifordítottam.

7. Rátettem a karkötő összevarrt részére, és rávarrtam.

8. Körbetekertem, és levarrtam a végét.

Kész. :)