Jelentem, megmásztam, és büszke is vagyok magamra, hogy sikerült. Tokodi életem során volt szerencsém nagyobb dombokhoz, kisebb-nagyobb hegyekhez, de ez más. A Getét látom minden nap, köszöntöm reggel és este, üdvözlöm napsütésben, csodálom ködös időben. Izgatottan vártam a napot, hogy meghódíthassam, és köszönöm neki, hogy magához engedett.
A Nagy-Gete, majdnem a lábánál. Innen nem is látszik magasnak, pedig kb. 450 m.
Első megállóhely, kilátással
Fa lépcsők vezetnek felfelé egy szakaszon.
Öreg kő, mohatengerrel
Borostyánnal befutott fatörzsek
Kilátás a hegyről. Jobbra az előtérben "kis dombocska" a másik kedvenc hegyem, a Hegyeskő.
A cél felé, a hegytetőn
Feküdtem a fűben, élveztem a csendet, a nyugalmat, a végtelen szabadságot.
Gyönyörű a kilátás a tetőről.
Fa kereszt a pihenőhelyen
Előkészület a szalonnasütéshez: már ég a tűz.
Kis falum a hegyről. Gyönyörű.
Itt már lefelé igyekszem.
A Kék-túra útvonalat követtük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése